Önkielégítés gyerekkorban

A kisgyerekek szexuálitása tabu. Szinte csak akkor szoktunk nyíltan beszélni róla, ha a kisgyerek szexuális eszközzé, áldozattá válik. Sok szülő és nagyon sok óvónő fél beszélni egy olyan jelenségről, ami általános a kisgyermekkorban.

Én óvónőként szembesültem ezzel a jelenséggel először. Meglepődtem, de nem reagáltam. Első dolgom volt utánaolvasni. Akkor azt sikerült kiderteni, hogy nem káros, nem szabad bűntudatot kelteni a gyerekben. Ez természetes velejárója a fejlődésnek. Azóta nagyon sokszor találkoztam már gyerekkel, aki maszturbált. Most, hogy megkezdődött az óvoda többször előkerült a téma. Beszéljünk róla.

Az én tapasztalatom, hogy a gyerek feszültségoldásként maszturbál. A testük felfedezéséhez hozzátartozik a saját nemiszervük felfedezése is. Nagyon hamar felismerik, hogy ez egy igen érzékeny testrész, ami örömforrás lehet. Ez a tudás  felértékelődik, amikor szorongani kezdenek. Ilyenkor szoktak ujjat szopni, körmöt rágni vagy önkielégítést végezni. Ezek olyan tevékenységek, amelyek megnyugatják őket, kiveszik a pillanatból. Megszűnik a világ körülöttük és nem érzik a bizonytalanságot. Ilyenkor ledorongolni a gyereket kíméletlen és hosszútávon káros. Azt lenne jó tudatostani mindekiben, hogy az önkielégítés ilyen formában nem szexuális örömszerzés, nincs neki olyan finalitása, mint amit mi felnőttként feltételezünk. A cél nem az orgazmus, hanem a megnyugvás.

Mit tehetünk, ha a óvodás korú gyerekünk önkeilégítést végez? A legjobb ha semmit nem teszünk. De kezdeményezhetünk beszélgetést a témáról, úgy hogy megteremtjük a lehetőséget és csak annyit mondunk el a témáról, amennyit a gyerek kérdez.  Ha nyilvános helyen is gyakorolja, akkor el lehet mondani neki, hogy ettől a környezete zavarba jön. Megkérhetjük, hogy társaságban ne csinálja. Óvodában, lefekvéskor ez teljesen megszokott jelenség. Ha zavaró (mert zajos), akkor vannak technikák amivel el lehet terelni a gyerek figyelmét. A leghatásosabb, ha valaki átöleli, míg elalszik, vagy a hátát simogatja. A másik, hogy valamilyen játékot bízunk rá, hogy elaltassa. A kerettörténet az, hogy a maci nem tud elaludni, mert fél ennyi gyerek között. Jó lenne őt elringatni, vagy ölelve simogatni míg elalszik. A gyerek ösztönösen azt fogja művelni a játékkal, ami őt megnyugatná.

Vannak szélsőséges esetek is, amikor szakember javasolt. Ha egy gyerek lesérül közben vagy annyira gyakori, hogy szinte semmilyen más tevékenységre nem hajlandó, akkor szakember kell. De akkor sem az önkielégítés miatt, hanem az extrém szorongás okának a feltárása végett.

És akkor jöhet a kérdés. Hogy lehet egy ovis nagylányt a körömrágásról leszoktatni?

 

 

2 gondolat “Önkielégítés gyerekkorban” bejegyzéshez

    • Ez egyértelmű. A cél nem az, hogy leszokjon róla 🙂 Csak az lenne a lényeg, hogy emiatt ne kerüljön kellemetlen helyzetbe és megtanulja, hogy vannak olyan intim kérdések, amiről csak bizalmas viszonyban beszélünk.

Mit szólsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s