Vakációóóóóóóóóóóó

…..óóóóóóóóóóóó vagy inkább ááááááááááááááááá?  Lehet ez is meg az is. Jó, hogy megint itthon vannak, mert hiányoznak, amikor iskola és óvoda van. De pont a nagyhéten, amikor nagytakarítás, meg sütés-főzés van? És erre még ők is hoztak egy-egy csomagot az oviból, suliból amit ki kell pakolni és helyre kell tenni.

A fiam hatéves múlt és ő most azt tanulta meg, hogy egy igazi férfi goromba, lehengerlő és parancsolgató. Így egész nap megy a lányom kioktatása, átverése, kicsúfolása. Borzalmas. A lányom azt tanulta meg, hogy ha elég hangosan visít, akkor mindenki menekül és neki marad a játék. Szóval ő minden külső hatásra visít. Péter szolgáltatja az inputot, Katica az outputot és én, hát hogy is mondjam, gyakorolom az önkontrollt, mert már rekedt vagyok. Van még két szereplő a társulatban. Az egyik Ilka, aki xerox üzemmódban tolja, hol veszekszik, hol visít. Attól függ, hogy ki van közelebb hozzá. És van Apa, aki sikítófrászt kap a helyzettől. Neki egy dologtól vágják el a filmet és az a visítás. Ő ilyenkor visszacsúszik gyerekbe és utánozza őket. Komolyan gondolja, hogy így abbahagyják. És akkor néha azon kapom magam, hogy négyen visítoznak….csodálatos. Megható. Könnyekig meghatódom néha.

Ez a csomag, most nekiálltunk kipakolni. Első nap minden gyerek ötször került büntibe (ami nálunk egy helyen való üldögélés annyi percig, ahány éves a gyerek. Utána jön a megbeszélés, hogy miért is ült. Gyors ölelés és mehet dolgára). Közöltem, hogy minden szívatásért bünti jár. Péter ötször szaladt offsideba. Visításért is bünti jár. Katica sokkal gyakrabban esett bűnbe, de néha határeset volt. Nagyon éles a hangja, nem lehet mindig egyértelműen ráfogni, hogy visít. Kétes helyzetekben csak egyszerűen kitessékelem az udvarra. A kitessékelés büntetésként is funkvócionál:  “Ha mégegyszer meghallom, hogy zajongtok, mentek ki.” Következő hangosabb pisszenésnél cipőt, kabátot kapnak és vonulnak minimum fél órára exíliumban. Van, hogy annyira belejönnek, hogy nem látom őket egy pár órát. A bünti és exílium mellett ott van a külön szoba. Ha egymás után kétszer egymásnak rugaszkodnak, akkor eltiltom őket a közös játéktól. Mindenki más szobában játszik. Ezt nagyon utálják.

Másik hazahozott ajándék, az árulkodás. Főleg a lányom gyakorolja, a ház túlsó sarkából kezdi, hogy: Anyaaaaaaaaa, Péter……. És néha nagyon igaza van, de akkor sem szabad reagálni. Mert ha egyszer beálltál a békebíró szerepébe, akkor onnan sosem szabadulsz. Szóval erre a reakció: Te most árulkodsz. Menj ügyesen vissza és oldd meg a dolgot, Péternek meg juttasd eszébe, hogy …(és akkor itt jön a családi büntető törvénykönyv ide illő paragrafusa). Így jó esetben csak akkor jön ide, ha kell neki az érv, amivel leszerelheti a testvérét. Péterrel már zicceresebb a dolog. Mert idejön és szépen csendben közli, hogy a húga milyen disznóságot művel. Szólok neki, hogy ő most árulkodik. Erre jön a jogos reakció: De ha én nem mondom el, akkor te honnan fogod tudni? Na erre még nem találtam meg a megfelelő választ. Neki is mondom a büntetőkönyves paragrafust, meg valahogy elkenem a dolgot, de alapjában igaza van, és ő tényleg csak akkor szól, ha valami nagy disznóság van.

Gyerekek itthon, a házifeledatot oldjuk tisztességgel, csak azt bánom, hogy mire rendbe kerülünk és meglesz a nagy családi idill, mindenki visszamegy oviba, suliba. Na de majd a nyáron hosszabb lesz a vakáció és reméljük, hogy a hézifeladat sem lesz több. Addig is meséljetek arról, hogy nektek mit hoztak haza a gyerekek.